Chuan Chang - A zongoragyakorlás alapjai

ELSŐ FEJEZET: ZONGORATECHNIKA

I. BEVEZETÉS

A tanároknak kritikus szerepük van abban, hogy a tanulóknak megmutassák a zenei játék és gyakorlás mikéntjét. Például a legtöbb darab ugyanazzal az akkordal kezdődik és végződik, ez egy kicsit rejtélyes szabály, ami tulajdonképpen az alapvető akkordvezetési szabályok következménye. A memorizáláshoz nagyon hasznos az akkordmenetek megértése. Egy zenei frázis általábban finomabb hangokkal kezdődik és végződik, a hangosabb hangok pedig középen vannak; kétség esetén ez egy jó alapelv. Ez lehet az egyik oka, miért kezdődik olyan sok kompozíció fél ütemmel - az első teljes ütem hozza a hangsúlyt, ami túl hangos. A zene értelmezéséről sok könyvet írtak már (Grieseking, Sandor), és ebben a könyvben számos hivatkozással fogunk találkozni.

A zeneiség a gyakorlásban a legifjabbak számára hozza a legnagyobb hasznot. A legtöbb gyerek, aki sűrűn hallhat tökéletesen hangolt zongorát, automatikusan kifejleszti az abszolút hallást - ebben nincs semmi rendkívüli. Senki sem születik abszolút hallással, ez 100%-osan tanult képesség (a zenei skálák pontos frekvenciái önkényes emberi konvenciók - nincs a természetben olyan törvény, hogy a normál zenei A hang 440 Hz-en kell rezegjen; a legtöbb zenekar 442 Hz-re hangol, és mielőtt a frekvenciákat szabványosították, sokkal több féle hangolás volt megengedett). Ha az abszolút hallást nem tartjuk karban, később az életben elvész. A pici gyerekek zongoratanulása három-négy éves kor körül elkezdődhet. A legkisebbek (már a születéstől) profitálhatnak a klasszikus zenével való találkozásból, mert a klasszikus zene tartalmazza a legmagasabb szintű zenei tartalmat (összetett logikát) az összes zenei stílus közül. Néhány mai zenei forma eltérítheti az embert a zenei fejlődésben, mert az agy fejlődését gátolja. Ezek a zenék túlhangsúlyoznak bizonyos sekélyes dolgokat, mint például a hangosság, vagy az egyszerű, agyat nem stimuláló zenei szerkezetek.

Habár a komponáláshoz zenei tehetséggel kell rendelkezni, a zongorajáték képessége nem annyira függ a zenei agytól. Valójában a legtöbbünk sokkal muzikálisabb, mint azt elhinné magáról, és a zongorán csak a technika hiánya korlátoz minket a zenei kifejezésben. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy híres zongoristák játéka észrevehetően különbözik egymástól - ennek megtapasztalásához nagyobb zenei érzékenység kell, mint amennyi a zongorázás elkezdéséhez szükséges. Nem kell napi nyolc órában gyakorolni, néhány híres zongorista egy óránál is kevesebbet javasolt naponta. Heti három négy nap egy-egy óra gyakorlással már fejlődni lehet.

Végül, a zongoratanulás része kell legyen az általános zenei oktatás (skálák, ütemmutatók, fültréning [beleértve az abszolút hallást], lejegyzés, elmélet, stb.), mert minden dolog, amit megtanulsz, az összes többit segíti. A teljes körű zenei oktatás az egyetlen módja a zongoratanulásnak. Sajnos az igyekvő zongoristák többségének ehhez nincsenek meg a kellő forrásai, vagy épp az ideje hiányzik hozzá. Ebből a könyvből a tanulók egy induló löketet kaphatnak azzal, hogy megtanulhatják a technika gyors elsajátításának módját, így lehetőségük nyílik a többi hasznos témával is foglalkozni. Statisztikai tény, hogy a kitűnően zongorázó tanulók szinte mindig eljutnak a saját zenéjük komponálásáig. A komponáláshoz nem előfeltétel a zeneszerzés-tudomány tanulmányozása. Néhány tanár rosszallja is, ha a tanuló túl sok zeneszerzési elméletet tanul, mielőtt komponálni kezdene, mert ez megakadályozhatja a saját stílusának kialakítását.

Milyen egyedi jellemzői vannak e könyvben kínált módszereknek?
(i) E módszereknek nincsenek eltúlzott igényeik, mint a régieknek, melyek egy életre szóló elhivatottságot kívántak a tanulóktól. A tanulók megkapják az eszközöket ahhoz, hogy megtalálják azt az eljárást, mellyel egy kitűzött célt megbecsülhető időn belül el tudjanak érni. Ha a módszerek valóban működnek, nincs szükség egy életre szóló vak hitre ahhoz, hogy a tanulók elérjék a professzionális szintet!
(ii) A módszerek minden eljárása fizikai alapokon nyugszik (ha az eljárás működik, mindig van egy ilyen alap; régebben a zongoraoktatásban a korrekt magyarázat megtalálásával volt a probléma). Ezen kívül az alábbi elemeket kell tartalmazniuk: (a) cél: milyen technikát kell elsajátítani, ha pl. nem tudsz elég gyorsan játszani, ha nem tudsz trillázni, ha memorizálni akarsz, stb., (b) teendő: pl. gyakorolj váltott kézzel, használd az akkord-leütést, memorizálj gyakorlás közben, stb. (c) mert: a fiziológiai, pszichológiai, mechanikai, stb. magyarázatok, hogy miért működnek ezek a módszerek - az egykezes gyakorlás egyszerűbbé teszi a nehéz futamokat, és (d) ha nem: problémák, melyek tudatlan módszerek használata esetén jönnek elő. E magyarázatok nélkül a tanuló bármilyen módszert választhatna - miért éppen ezt? Tudnia kell, hogy mit nem szabad csinálni, mert a fejlődés hiánya legtöbbször a rossz szokásokra, a hibás módszerekre, és az elégtelen gyakorlásra vezethető vissza.
(iii) E könyv egy teljes, jól szerkesztett készletet ad a tanulási eszközökből, melyek minimális fáradtsággal juttatják el a tanulót a Mentális Játék Varázslatos Világába. Bon Voyage!