Chuan Chang - A zongoragyakorlás alapjai

ELSŐ FEJEZET: ZONGORATECHNIKA

II. A ZONGORAGYAKORLÁS ALAPLÉPÉSEI


Chuan Chang - A zongoragyakorlás alapjai 12. Tanulás, memorizálás és mentális játék

A memorizálás leggyorsabb módja, ha a darab első tanulása közben történik, a nehéz darabok megtanulásának leggyorsabb módja pedig a memorizálás. Kezdjük a memorizálást azzal, hogy hogyan kell szóljon a zene: dallam, ritmus, stb. Aztán keressük meg és memorizáljuk a kotta minden egyes hangjegyének megfelelő billentyűt a zongorán. Ezt nevezzük billentyűzet memóriának: az ember megjegyzi, hogyan kell játszani a darabot a zongorán, ujjrenddel, kézmozgásokkal stb. együtt. Néhány zongorista vizuális emlékezetet használ, amely során a kottát, mint képet jegyzik meg. Ha valaki fogna egy kottát, és hangjegyenként próbálná meg memorizálni, az lehetlenül nehéz lenne, még egy koncertzongoristának is. Ellenben, ha már ismerjük magát a zenét (dallam, akkord szerkezet, stb.), ugyanez mindenki számára egyszerűvé válik. Erről a III. 6-os részben lesz szó, ahol részletesebben tárgyaljuk a mermorizálást. Én a billentyűzet memóriát részesítem előnyben a képi memóriával szemben, mert az segít megtalálni a hangokat a zongorán, anélkül hogy olvasnánk a kottát a fejünkben. Memorizáljunk minden részt, amit gyakorlunk technikalilag, oly sokszor ismételgetve a rövid részleteket, külön kézzel. A memorizálás folyamata alapvetően ugyanaz, mint a technika elsajátításának folyamata. Például, a memorizálást külön kézzel kell kezdeni a legnehezebb részeknél elösször stb. Ha később memorizálunk, meg kell ismételni a folyamatot mégegyszer. Úgy tűnhet, másodszorra ugyanaz a folyamat már egyszerűbb lenne, Ez nem így van. A memorizálás komplex feladat (még akkor is ha már jól tudunk játszani egy darabot); ezért a tanuló, aki a tanulás után próbálja memorizálni a darabot vagy feladja, vagy sohasem tanulja meg tökéletesen. Ez teljesen érthető. Ha már úgyis megy a darab, hamar fölöslegessé válik az erőfeszítás arra, hogy memorizaljuk.

A két fontos eleme a memorizálásnak és az ütemmutató (lásd III.1.b) és az előjegyzés (lásd III.5.d). Az ütemmutatót könnyű megérteni, és segít a játékban a megfelelő ritmust adva. Az előjegyzés (mennyi b vagy #) sokkal összetettebb, mert nem árulja el a teljes egészében az adott hangnemet (skálát) (C-dúr stb.). Ha tudjuk, hogy a darab dúr vagy moll hangnemben van, az előjegyzés elárulja a hangnemet; például ha az előjegyzésben nincsnek sem b-k, sem #-ek, az még C-dúrban és a-mollban is lehet (lásd III.5.d). A legtöbb tanuló ismeri a dúr skálákat. Több elméletre lesz szükségünk, hogy a moll hangnemeket kigondoljuk; ezért csak azoknak kell memorizálni a hangnemeket, akikek elegendő elméleti tudásuk van. Ha nem vagyunk biztosak benne, azért csak memorizáljuk az előjegyzést. Ez a hangnem megjelölés megadja a zene tonikáját, amely köré a zeneszerző akkordokat épít a hangnem változtatások folyamatában. A legtöbb darab a tonikával kezdődik és végződik, és az akkordok általában a kvintkör menetét követik (lásd II/2b). Szóval már tudjuk, hogy a Für Elise C-dúr vagy a-moll hangnemben van. Ha melankolikusnak hangzik, gyanús, hogy moll. Az első két ütem mintegy fanfár, bevezeti az első témát, így a fő téma a 3. ütemnél kezdődik, A-val, az a-moll tonikája! Sőt, az utolsó akkord is szintén az a-moll tonikájára épül. Tehát szinte teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a-mollban van. Az egyetlen módosítójel az a-mollban a G előtt szerepel (lásd III.5b 1. táblázat), amelyet a negyedik ütemben megtalálunk. Így már végleg következtethetünk, hogy a-mollban van. Ha megértjük ezeket a részleteket, akkor tudjuk igazán jól memorizálni.

Ugorjunk vissza az ütemmutatóhoz, amely 3/8; 3 taktus ütemenként: egy nyolcad, 1 taktus. Bár így a formája keringő, mégsem kellene úgy játszanunk, mint egy táncot, ehelyett sokkal folyamatosabban, mert melankolikus, és kisértetiesen romantikus. Az ütemmutató elárulja, hogy az ütemeket, mint például a 3. ütem, nem szabad 2 triolaként játszani, mert 3 taktus van. Túlságosan nagy hangsúlyra azonban nincs szükség az első taktuson, mint például a Bécsi keringőben. Az időmtató egyértelműen hasznos, hogy zeneien és helyesen játszunk. Időmutató nélkül könnyen helytelen ritmizálás alakulhat ki, amelytől amatőrnek hangozhat játékunk.

Amint a tanulók kifejlesztik a memorizálva tanulás gyakorlatait, amelyek kényelmesek nekik, legtöbbjük úgy találja majd, hogy a tanulás és memorizálás együtt kevesebb időt vesz igénybe, mint csak tanulni, a nehezebb futamok esetén. Ez azért van így, mert kiiktatjuk a folyamatból a kotta figyelését, tolmácsolását, és az utasítások eljutatását a szemtől az agyig, majd onnan a kezekig. Amiket memorizáltunk fiatalon (20 éves kor alatt), szinte sosem felejtjük el. Ezért olyan fontos megtanulni a gyors módszereket a technika elsajátítására és annyi darab memorizálása, amennyi csak lehetséges, mielőtt elérjük a 20 éves kort. Könnyebb memorizálni valamit, ha gyorsan tudjuk játszani; ezért ha nehézségünk van a memorizálással, kezdetben lassú tempónál, ne aggódjunk, könnyebbé fog válni a tempó fokozása során..

Az egyetlen módja a helyes memorizálásnak a mentális játék (MJ). Valójában a MJ a logikus és végső célja mindezen gyakorlási módszereknek, amiről beszélünk, mert a technika önmagában nem biztosítja a hibátlan, zenei és lámpaláz nélküli előadást. Olvassuk el a III. 6.j. fejezetet a MJ részleteiért. A MJ-kal megtanulunk fejben játszani a zongorán, távol a zongorától teljesítve a pontos ujjrendet és az elképzelést, hogy hogyan akarjuk, hogy a zene megszólaljon. Használhatunk billentyűzet, vagy képi memóriát a mentális játékhoz., bár én a billentyűzet memóriát ajánlom kezdőknek., mert az hatékonyabb; haladó játékosoknál, a kettő ugyanaz, ha már tudjuk az egyiket a másik könnyedén követi. Amikor memorizálunk egy rövid részt, hunyjuk be a szemünket, és figyeljük, hogy el tudjuk-e játszani fejben, anélkül, hogy a zongorán játszanánk. Ha már memorizáltuk a darabot külön kézzel, képesnek kellene lennünk arra, hogy a teljes darabot különkézzel fejben eljátszuk. Itt jön el az ideje annak, hogy elemezzük a zene szerkezetét, hogyan szerveződik, hogyan fejlődnek a témák a zene haladtával. Gyakorlással rá fogunk jönni, mindössze kis időbefektetés szükséges a MJ elsajátításához. A legjobb az egészben, hogy felfedezzük, ha a MJ-ot egyszer elsajátítottuk, a memóriánk annyira jó lesz, amennyire csak lehetséges. Magabiztosságra teszünk szert, hogy képesek vagyunk hiba, kihagyások nélkül játszani, és képesek leszünk a zenére koncentrálni. A MJ a technikát is segíti; például sokkal könnyebb gyorsan játszani miután már fejben tudunk játszani.; nagy gyakran az agyban gyökerezik, hogy nem tudunk gyorsan játszani. Nagy előnye az MJ-nak, bármikor, bárhol tudulnk gyakorolni, és növelhetjük az hatékony gyakorlási időt.

Az emlékezés asszociatív folyamat. Akik különlegesen jól képesek memorizálni (néhány tudóst is beleértve) és az összes koncert zongorista, akik képesek több órányi zenét megjegyezni, algoritmusok alkalmazásával képesek erre (akár tudnak róla, akár nem). A zenészek különösen szerencsések ebben, mert a zene igazán csak algoritmus. Annak ellenére, hogy ez a “memória trükk”, zene használata, mint egy algoritmus a memorizáláshoz ritka az iskolai zenetanításban; ehelyett gyakran tanácsolják ismételjük “amíg a kezünkben lesz a zene”, amely az egyik legrosszabb módszer a memória számára, mert ahogy látni fogjuk a III.6d fejezetben, ismétlés eredményei “kéz-memória” során A kéz-memória félrevezető fajtája az emlékezésnek, és sok problémáshoz vezethet, mint hirtelen kihagyásokhoz például. A MJ során összekapcsoljuk a zenét a fejünkben azzal, ahogy létrehozzuk a zongorán. Fontos a MJ gyakorlása, anélkül hogy játszanánk a zongorán, mert szert tehetünk “hang memóriára” is (éppúgy ahogy kéz-memóriára), és használhatjuk a zongora hangját, s mint egy mankót a felidézésre, a hang memória ugyanazokat a problémákat okozhatja, mint a kéz-memória.

Miért olyan fontos a memória és a MJ? Nem csak az előadás és technikai gyakorlás problémáját oldja meg, de zeneileg is fejleszt, növeli az intelligenciát. Épp ahogy a számítógéped sebbességét növeleled plusz memória hozzáadásával, úgy növeled hatékony intelligenciád a memóriád javításával. Tény, hogy a szellemi leépülés első jelei, mint az Alzheimer-kór is, a memóriaromlás. Most már világos, hogy nagy zeneszerzők, mint Mozart sok csodálatos tulajdonsága, csak egyszerű mellékterméke volt, a mentális játéknak, és ezek a képességek tanulhatóak.


Vissza a tartalomjegyzékhez
Másolat készítése csak a szerző neve, és e szerzői jogi nyilatkozat szerepeltetésével engedélyezett!
Copyright © 2009, copy permitted if author’s name, Chuan C. Chang, and this copyright statement are included.
A magyar változat a Szerző Jogi Törvény védelme alatt áll. Minden jog fenntartva!