A dúr skála harmóniái

A jazz akkordjainak nagy része a dúr skálából származtatható. Korábban már volt szó arról, hogy minden dúr skálának van egy párhuzamos moll skálája, amit úgy kaphatunk, ha a dúr skála hangjait a 6. foktól kezdve játsszuk. Valójában bármelyik fokról indítjuk a hangokat, kaphatunk egy-egy új skálát. Ezeket hívjuk a skála móduszainak/módjainak, vagy modális skáláknak. A dúr hangsort magát ión módnak nevezik. A hatodik mód (a párhuzamos moll) az aeol mód. A modális skálák nevei ősi görög nevek, bár egyesek szerint ezek a szavak már régen összekeveredtek más nyelvek szavaival. A modális skálák a klasszikus zenében csak történelmi érdekességek, a jazzben viszont alapvető fontosságúak.

Dúr skála

A dúr skála, vagyis az ión mód mostanra már ismerős kell legyen. Ezt a hangsort a major szeptimakkordhoz kapcsoljuk. C hangnemben a C major szeptimakkord (Cmaj7, vagy C egy kis háromszöggel, néha CM7) hangjai C, E, G, B, és ezek a hangok a C dúr skálát fejezik ki. Ha egy darab valamelyik ütemét Cmaj7 akkorddal harmonizálták meg, akkor ott a rögtönzésben a C dúr skála az egyik választási lehetőség. Az egyetlen hang, ami rosszul szól ebben a hangsorban a Cmaj7 akkord alá, az F hang. Próbáld ki ezt egy zongorán, a bal kezeddel egy Cmaj7 akkordot, a jobbal a C dúr skála hangjait játszva. A major szeptimakkord alatt a dúr hangsor negyedik hangját kerülendő hangnak szoktuk nevezni. Ez persze nem jelenti, hogy tilos Cmaj7 alatt F-et játszani, csak tudatában kell lenni a disszonanciának, amit okoz.

Ha a Cmaj7 fölé még egy tercet teszünk (C E G B D), akkor kapunk egy Cmaj9-es akkordot, ami ugyanezt a skálát kívánja. Még egy tercet hozzáadva (C E G B D F) kapjuk a Cmaj11 akkordot. De nem szokás használni sem ezt , sem a következő Cmaj13-at (még egy terc: C E G B D F A) a negyedik fok (F hang) disszonáns hatása miatt.

Dór mód

A dór mód a dúr skála második fokáról építhető, ugyanazokat a hangokat felhasználva. Példaként a D dór skála a C dúr skála hangjait tartalmazza, a D-vel kezdve: D, E, F, G, A, B, C. Ez a hangsor nagyon hasonlít a moll skálára, mindössze a hatodik fok van felemelve egy félhanggal. Vagyis a D moll hatodik foka Bb, a D dór skáláé B. Mivel ennyire hasonlít ez a skála a mollhoz, természetesen használható a moll szeptimakkordra. Tulajdonképpen gyakrabban is alkalmazzák, mint magát a moll skálát. Ülj le egy zongorához, a bal kezeddel játssz egy D-7 akkordot (D F A C), és játszd hozzá a dór és a moll skála hangjait a jobb kezeddel. Valószínűleg úgy találod majd, hogy a dór jobban szól, mert a B hang kevésbé disszonáns a Dm7 akkordra, mint a Bb. Ha dór skálában játszol egy moll hetesre, nincs kerülendő hang.

A major szeptimhez hasonlóan a moll szeptimre is tehetsz további terceket. Így kapható a Dm9, a Dm11, és a Dm13. Ezek az akkordok is ugyanúgy a dór skálát vonzzák. Ha a moll hangsorból építkezel, a Dm13-as akkord Bb hangot kell tartalmazzon, ami valamennyire disszonánsan szól ebben az összefüggésben. Ezt az akkordot nem is szokták használni, de ha mégis ezt írják elő, akkor Dm7b6 néven találkozhatsz vele. Ez az egyike a kevés kivételnek, mert az akkordok neveiben szinte mindig a szeptimhang fölötti páratlan számokat szoktuk használni. Ez a szabály onnan ered, hogy az akkordokat hagyományosan tercekből építjük. A Dm13 akkord helyett a Dm6 akkordnevet szokták néha használni. Ez az akkord már kifejezetten a B hangot kívánja meg.

Fríg mód

A dúr skála harmadik módja a fríg mód. C dúr hangnemben a fríg skála az E-re épül, és a hangjai: E, F, G, A, B, C, D. Ez a skála is hasonlít a mollhoz, de a fríg második foka egy félhanggal lejjebb van: az E mollban F# a második fok, míg az E frígben F. Ha a fríg hangjait megpróbálod rájátszani egy moll hetes akkordra, a leeresztett második fok miatt disszonánsabbnak fogod találni a mollnál. Néha mégis használják moll hetesre, de az akkordot ilyenkor m7b9 néven jegyzik, ezzel tanácsolva a zenésznek a fríg skálát. Vannak bizonyos esetek, amikor ez a skála ténylegesen jól hangzik. Az egyik ilyen a domináns hetes akkord, késleltetett negyedik fokkal (ld. alább, a mixolíd módnál), és leeresztett kilencedik fokkal. Ezt az akkordot így írják: susb9. Egy másik lehetőség egy különleges akkord, amit egyszerűen fríg akkordnak lehet nevezni. E hangnemben a fríg akkord hangjai: E F A B D. Ha erre az akkordra játszol a fríg módban, az eredmény egy spanyolos hangzás, főleg, ha a skálába beteszel még egy G# hangot is. Ezt a skálát spanyol frígnek szokták nevezni. Chick Corea sokszor alkalmazza ezt a sound-ot, pl. a La Fiesta c. lemezen, és Miles Davis is használja a Sketches Of Spain c. albumán.

Líd mód

A dúr hangsor negyedik foka a líd mód. C hangnemben a líd skála F-ről indul, a hangjai pedig F, G, A, B, C, D, E. Ez a skála a dúrhoz hasonlít, a különbség mindössze a felemelt negyedik fok. Az F dúr negyedik foka Bb hang, míg az F lídé B. Mivel a major szeptimakkordra játszott dúr skála negyedik foka kerülendő, a líd egy jó alternatívát nyújt. Elsőre szokatlanul hangozhat a felemelt negyedik fok, mégis észrevehetően jobban szól, mint a dúr negyedik foka. Ha a Cmaj7 akkordot látod, választhatsz a dúr és a líd hangsorok közül. Ha kifejezetten a líd skálát kívánja a szerző, akkor a Cmaj7#11 jelzést írja elő. Emlékezz: a Cmaj11 F hangot tartalmaz tizenegyedik (vagyis negyedik) fokként, a Cmaj7#11 jelzi, hogy ezt a skálafokot egy félhanggal meg kell emelni.

Mixolíd mód

A mixolíd a dúr skála ötödik foka. C hangnemben G-re épül, a hangjai: G, A, B, C, D, E, F. Ez a skála is a dúrhoz hasonlít, mindössze a hetedik fok van lejjebb egy félhanggal. A G dúr F# hangot tartalmaz, míg a G mixolíd F-et. A dúr skála ötödik fokára épített szeptimakkord domináns hetes, ezért a domináns hetes akkordokra a mixolíd skálát lehet alkalmazni. Pl. a G7 akkordra a G mixolídet.

Ahogy a maj7 akkordra a dúr skála negyedik foka kerülendő, a mixolíd negyedik foka (G mixolídben C hang) is ugyanúgy kerülendő a domináns hetesre játszva. Létezik viszont egy akkord, név szerint a késleltetett, ill. felfüggesztett akkord - leírva: Gsus (ejtsd: szász, az á hangot röviden kiejtve), vagy Gsus4, G7sus, G7sus4, F/G, Dm7/G, vagy G11. Ennél az akkordnál nincs kerülendő hang a mixolíd módban. Az F/G lejegyzés egy F dúr akkordot jelez, egy G hanggal a basszusban. A "késleltetés" kifejezés a klasszikus zeneelméletből származik. Arra utal, hogy a terchangot késleltetik azzal, hogy a kvartot játsszák helyette, majd végül feloldják a tercre. A jazzben gyakori, hogy a kvart egyáltalán nem oldódik fel. A sus akkord tartalmazza az alaphangot, a kvartot, a kvintet, és általában a szeptimet is. Herbie Hancock Maiden Voyage c. szerzeménye kizárólag feloldatlan sus akkordokból áll.

Moll skála

Az aeol módról, vagy más néven moll skáláról már volt szó. A moll szeptimakkordra lehet alkalmazni, habár a dór vagy a fríg módot többször használják. Legjobban a m7b6 akkordra alkalmazható.

Lokriszi mód

A dúr skála hetedik és utolsó módja a lokriszi. C hangnemben B-re építjük, a hangok: B, C, D, E, F, G, A. Ha erre a skálára egy négyeshangzatot építünk (B D F A), egy félszűkített szeptimakkordot kapunk, jele Bm7b5. Ez a jelölés abból származik, hogy ez az akkord hasonlít a Bm7-re, csak a kvinthang van leeresztve egy félhanggal. A klasszikus jele ennek az akkordnak egy kis karika áthúzva. A lokriszi skálát a félszűkített akkordra (más néven moll szeptim szűkített ötödik fokkal) lehet alkalmazni, de a skála második foka egy kissé disszonáns, és néha kerülendőnek tartják.

All content copyright © The Outside Shore

Marc Sabatella / marc@outsideshore.com
P.O. Box 147151, Edgewater, CO 80214-7151